A hold a
fák
közé hajol,
s ezer kis ág
zsongása szól
halk-csöndesen.
Oh kedvesem...
A tó ölét
takarva lent,
a fűz sötét
homálya leng.
Jer álmaink
órája int!...
A mennyboltról
leszáll a csend
nyugalma, s hol
csillag dereng;
mély álmodás...
E perc csodás!
** A vers eredeti címe: La Bonne
Chanson, VI.